Hartáról

Nagykékes és Szentkirály mint érseki uradalmi birtokok a 18. század végén jelennek meg térképi ábrázolásokban. Az uradalmi Szentkirály birtok Nagy-Hartával (Érsek-Hartával) együtt Kisharta község (a mai Harta) közigazgatása alá tartozott, majd 1896-os birtokmegosztástól Nagyharta (Érsek-Harta) Harta községnek adózott, Szentkirály pedig Dunapatajnak. Szentkirály és Nagyharta pusztákat már az 1840-es évek elején bérbedással hasznosította az érseki uradalom. 1913-tól az érsekségi birtokot ötven, Délvidékről, főleg a Bácskából származó német család vette bérbe 30 évre. 1931-ben a megújított bérleti szerződés szerint 27 személynek 2677 kh160 négyszögöl bérlete volt 12 évi időtartamra a halászati és vadászati jogok gyakorlásával együtt. Deutsche Jakob Németországba elszakadt nagykékesi 1992-ben írta le kéziratban visszaemlékezéseit.

            Nagykékesen alig néhány család lakik. A környező nádas területek náddepói vannak itt, és a majorsági hodályokban birkákat tartanak. A gyerekek busszal járnak be Hartára iskolába. A múlt még feltárható, hiszen sokan élnek még a régi kékesiekből, egyik adatközlőm még arra is emlékszik, hogy a kápolna felszentélése előtt vágóhíd volt az épületben...

Szent Gellért Kápolna

 Kühner János plébános, aki Harta szülötte volt, kezdeményezésére egy magtár épületének átalakításával jött létre a Szent Gellért kápolna (1948-ban). Kühner a bácskai németek leszármazottja volt, lánytestvére kint élt Érsekhartán. Neki köszönhető, hogy az  érsekség itt önálló plébániát alakított ki. Díszes oltárát a hívek megfogyatkozásával aztán a plébános behozta Hartára, most az itteni katolikus templom dísze... A teljes alakos szenteket ábrázoló freskókat Prokop Péter festette. A hatalmas belső teret téglából rakott karzat tagolja, a szentély felöli oldalon pedig ,,a Termelőszövetkezet idejében a tagság kérésére a templom mellé épült egy kis szolgálati lakás", mely később a falak áttörésével - napjainkig imaházként szolgál. Az 1990-es évek közepén ,,egyházi képviselők társaságában megjelent egy kiskőrösi vállalkozó, hogy bontási anyag ellenében lebontja a templomot." (Nánai András emlékiratai - polgármesteri hivatal). Szerencsére a kápolna még áll, jobb sorsát várja. Mise csak egyházi ünnepeken és a Gellért napi búcsúkor (szeptember 24.) van. 

Hálakereszt

1917-ben az Érsekhartára betelepült bácskai svábok állíttatták.

felirata: Friedens Kreutz.

zur Ehre Gottes.

Gestiftet von den Mitgliedern

geborene

Sentfülöper und Sielbereker.

Himlische Mutter bitte für uns!

Gestiftet im Jahre 1917.

i Erscheki Harta.

Egy temető, mely talán sose fog megtelni....

Az 1936. évi temetőkijelölés arra utal, hogy Nagykékes pusztát a lakosság növekedésével fejleszteni kívánta a parcellázást végrehajtó érsekség. Kis, kb. 30x30 m-en, krisztustövissel körbekerített tér az egykori érseki istállók közelében. Néhány sír még német feliratú, talán 1930-1940-es évekbeli temetkezések... népviseletbe öltözött asszony, férfi fényképével... külön kis csoportban gyermeksírok. Szinte minden sír gondozott, bár több a hartai szokások szerint kővel fedett. 2008-ban készült el helyi adakozásból, a Merkvi család fiatal tagjának ,,vizsgamunkájaként" a temető kapuja. 2020-ban kerítés került az egykor temetőárokkal elválasztott sírkert köré.