Hartáról

1723-tól az első németek a mai 'Arany J. (korábbi nevei: Hirnkass / Hátulsó utca/ később Ráday Pál u.), majd a Templom utcát (Fädrkass /Elülső utca/) alakították ki, mely négy évtizedig tartott.  Ez a falu történeti magja. Az északabbra, a Templom utcával párhuzamosan fekvő utcák, a Kossuth és a Széchenyi utcák ezt követően épültek ki. A mai rendezett falukép, a sakktáblás településszerkezet már a kezdetektől tudatosan alakult, majd véglegesen a 1862-es nagy tűzvész után alakult ki.

Jellemző volt az oldalhatáros, az udvar végén „L” alakban zártsorúan beforduló épület-elhelyezés. Az udvarok mögött szérűskertek húzódtak, melyek ma már – kis méretük miatt – többnyire nem mezőgazdálkodást szolgálnak. A telekszerkezet a kialakulás állapotát nagyrészt megőrizte, a beépítésben azonban váltakozva megjelentek az újabb építészeti stílusokat képviselő épületek, vegyes utcaképet eredményezve. Az utcák rendjét néhány belső tó, mély fekvésű terület tagolta, a település körül pedig Káposztáskertek voltak, melyek jellegüket a mai napig őrzik.

A Dunatáj értékeiért Nonprofit Zrt gondozásában megjelent egy kis térkép a településről, mely alapján   az utcák kiosztása, épületek funkciói egykor és most jól összehasonlíthatók, bejárhatók. Az örökségtérkép információi digitálisan a Térkép fül alatt érhető el: http://hatartalanharta.hu/terkep