Hartáról

A több mint kétszáz éve Hartán letelepedő németség számára nem volt soha kérdés, hogy hazájának Magyarországot tekintse, de nemzetiségi identitása igazán a két világháború közötti időszakban ingott meg először.

Polster Gyula Józsefet, a helyi kántortanító fiát 1931-ben választják meg evangélikus lelkésznek. Édesapjával együtt 1934-ben magyarosítja nevét Palotayra. A településen visszonylag hamar megjelennek a németesítő törekvések, melyek egy idő után a Volksbundba szerveződnek – és ezzel szemben bontakozik ki Palotay vezetésével a helyi MOVE irredenta mozgalom. Nem kis részt vállal a magyarizációban a magyarnyelvű színjátszás, szüreti bálok szervezésével. Tevékenységének köszönhetően adják át 1940-ben az új evangélikus kultúrházat.

1941-ben a faluban a népszámlálást a helyi tanítók, tisztviselők végezték. Az összezavart emberek egy része nemzetiségét és anyanyelvét is németnek vallotta, mások nemzetiségükként a magyart, anyanyelvükként a németet jelölték meg. Nagyon kevesen, de voltak, akiknél a nemzetiség és az anyanyelv megjelölésénél is a magyar szerepelt. Harta változatos sorstörténetében a második világháború vége szomorú változásokat hozott:

Harta – népszámlálás 1941