Hartáról

Harta nagyközség közigazgatási területe 12504 ha, melyből 7503 ha szántóföld. Harta a Duna magasárterén fekszik, jellemző tengerszint feletti magasság:  93-95 m. A terület a Kalocsa-Madocsai süllyedék újholocén kori erősebb süllyedése után vált véglegesen Duna völggyé illetve ártérré. A domborzatot több vízfolyás, pl. a Duna és a Nagy-ér hajdani medereltolódásai során létrejött mélyedések, meanderek tagolják. Solt határában két, a Mezőföldből levágott eróziós tanúhegy, a Solti-halom (Meleghegy) és a Tételhegy található. A terület alapja pannoniai üledék, melyre 40-60 m vastag dunai eredetű durva folyami hordalék települt.

A Duna vízjárását a tavaszi és nyár eleji árvizek, valamint az őszi kisvizek jellemzik. A vízszegény környezetben is csak nyár elején fordul elő viszonylagos vízbőség. A területen az egykori medrek legmélyebb pontjain kialakulva több állóvíz van. Ezek egy része erősen eutrofizálódott, a Harta belterületén lévőket tudatosan feltöltötték, viszonylag nagy vízmélységű a Kenderáztató és a Babszi-tó, melynek közelében egykor meleg vizű forrás is fakadt. A talajvíz mélysége 2-4 m körüli, de a Duna közelében annak vízállása szabályozza. A talajvíz általában kalcium – magnézium – hidrogénkarbonátos. A rétegvizeket magas vastartalom és keménység jellemzi.

Mérsékelten meleg, száraz éghajlatú terület. Az évi napfénytartam 2050-2070 óra, nyáron kb. 840, télen 200 fölött van a napsütéses órák száma. Az évi középhőmérséklet 10,4-10,5 C^° , a nyári félévé 17,2 C^°. A napi középhőmérséklet átlag 194 napon át, ápr. 8 és okt. 19 között meghaladja a 10 C^°. A csapadék évi összege 550-580 mm, a tenyészidőszaké pedig 320-350 mm. Az ariditási index 1,21-1,28 körüli. A leggyakoribb szélirány az ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 2,5 – 3 m/s körüli.

A Dunához közeli területeken öntéstalajok, távolodva rétitalajok, még keletebbre szikes talajok alakultak ki. Termékenységet gátló tényező az esetenkénti magas talajvizek, belvizek előfordulása, a kistérségben előforduló szikes, illetve láptalajok. A talajok termőképessége jó, a megye egyik legmagasabb aranykorona értékű területei itt találhatók. A földrajzi elhelyezkedésből eredően a mezőgazdasági művelésbe vont területek nagy részén szántóföldi növénytermesztést folytatnak.

Az Alföldi flóravidék (Eupannonicom) Mezőföldi flórajárásába (Colocense) tartozó terület. A Duna-menti erdőtársulásokra jellemzők a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum hungaricum) és a gyöngyvirágos tölgyesek (Convallario-Quercetum roboris danubiale). A terület keleti szélén – Nagykékes – Miklapuszta vonalában kezdődnek a nagyobb nyílt társulások, ürmös szikes pusztarétek (Artemisia-Festucetum pseudovinae), stb.